A Wavin a klímatűrő képességről kérdezi a városi vízügyi szakértőt
A növekvő és egyre sűrűbbé váló városi lakosság több évtizedes fenntarthatatlan gyakorlatokkal párosulva óriási (és káros) hatást gyakorolt a világ természetes infrastruktúrájára. Természeti infrastruktúránk kimerülését természeti folyamatok, hanyagság, az elmúlt évtizedekben pedig éghajlati és időjárási tényezők okozták. Eljött az idő, hogy ezeket az erőforrásokat olyan állapotba állítsuk vissza, amely ökológiailag biztonságos, és biztosítja azt az ellenálló képességet, azokat az anyagokat és szolgáltatásokat, amelyek a közösségek és a vállalkozások számára – gazdasági, társadalmi és környezeti – elengedhetetlenek a boldoguláshoz. Lényegében egy „körkörös gazdaságra” van szükségünk, amely hozzájárul az új műszaki, pénzügyi és környezetvédelmi technológiákhoz és innovációkhoz. A városi csapadékvíz-gazdálkodás és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség pedig fontos szerepet fog játszani a körkörös gazdaság kontinuumában. Alább olvasható Geertjo van Dijk, a Wavin Esővízkezelési Termékek Európai Termékmenedzsere és a Delfti Egyetem docense, és Dr. Ir Frans van de Ven közötti beszélgetés a témáról.
Ha az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet el akarjuk érni, akkor ez nem megy egyik napról a másikra. Jelentős rekonstrukciós tevékenységet igényel; ezeknek a zöld infrastrukturális megoldásoknak az utólagos felszerelése nem egyszerű, szinkronban kell történnie a városi környezetben végzett egyéb rekonstrukciós tevékenységekkel.
Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességhez idő kell.
WAVIN: Ha az éghajlati ellenálló képességet mérjük, és különösen az esőzésekből adódó árvizekkel szembeni ellenálló képességet – ez kiemelt súllyal van napirenden?
Az érdekelt felek megközelítése több szinten
A vízgazdálkodási megoldások vonzereje
WAVIN: Ez olyasvalami, amit törvényileg kikényszeríthetnénk azzal, hogy bevonjuk a magánszektort is?
Dr. VAN DE VEN: Azt szoktam mondani: „A sárgarépa és a bot hasonlatát kell használnunk.” A jogalkotás tipikusan a bot a végrehajtás terén, a sárgarépa pedig szerintem a megoldások vonzerejében rejlik. Arról beszélgettünk, hogy vonzó kék-zöld környezetet alakítsunk ki városi területeinken. Ez számos előnnyel jár: csökkentheti fűtési és hűtési energiaigényt zöldtetők és zöldfalak használatával, megoldhatja a hűtést víz használatával párologtató rendszerekkel, és egyéb hasonló megoldások is alkalmazhatók. Úgy gondolom, hogy ez egy fontos küldetés számunkra: meg kell mutatnunk a magántulajdonosoknak, hogy profitálhatnak abból, ha ezeket saját ingatlanukon valósítják meg.WAVIN: Az imént elmagyarázta, hogy már így is meglehetősen nehéz megfelelő előrejelzéseket és számításokat készíteni a városi fűtéssel, aszályokkal és áradásokkal kapcsolatban. És akkor a kárt is fel kell mérni. Hogyan lehet ezzel kiszámítható módon megbirkózni, például szoftverek és egyéb eszközök segítségével?
Dr. VAN DE VEN: Érdekes kérdés. Először is, csak a problémával foglalkozzunk, vagy foglalkozzunk azokkal a lehetőségekkel is, amelyeket ezek az új megoldások jelentenek? Tény, hogy városaink kék-zöldítésével nem csak fizikailag tudjuk őket ellenállóbbá tenni a klímaváltozással szemben, hanem társadalmi és ökológiai ellenálló képességet is kialakíthatunk a térségben. Tehát azáltal, hogy nem csak a klímatűrő képességgel kapcsolatban hangsúlyozzuk e beruházások előnyeit, fontosnak tartom meggyőzni a feleket, hogy fektessenek be ezekbe a megoldásokba. A legnagyobb kihívást a meglévő városi terület jelenti, és az, hogy hogyan lehet utólagos intézkedéseket tenni a rugalmasság növelése érdekében.
WAVIN: Tudna mesélni egy kicsit többet arról, hogyan működik az önkormányzatokkal, vízügyi hatóságokkal és helyi érdekelt felekkel közös alkotói folyamat? Esetleg van példa vagy konkrét tapasztalat?
Dr. VAN DE VEN: Számos közös alkotói folyamatot hajtottunk végre annak érdekében, hogy az éghajlattal szemben ellenállóbb körzeteket tervezzünk. Sok különböző megoldás létezik a problémák kezelésére, de a kulcskérdés az, hogy a résztvevők mit látnak szívesebben, és hogyan integrálhatók ezek a megoldások a városi környezetbe? A kérdés megválaszolásához intenzív interakcióra van szükség a helyi érdekelt felek, a városi vízkezelők és várostervezők, tervezők és tájépítészek között. Párbeszédük megkönnyítése érdekében jó néhány tervezést támogató eszközt fejlesztettünk ki, mint például a Klímaadaptációs alkalmazást.Az alternatív megoldások beváltak
WAVIN: A vízügyi hatóságok tapasztalataim alapján nagyon támogatják a nyílt vizek létrehozását, amilyen például egy tárolóhely kialakítása, és aggódnak amiatt, hogy valóban megbízhatunk-e olyan alternatív megoldásokban, mint a porózus járdák vagy a szikkasztó mezők. Esetleg megosztana valamit arról, hogyan kezeli ezt a szkepticizmust?
Dr. VAN DE VEN: Tíz-tizenöt évvel ezelőtt azt hiszem, jó okuk volt megkérdőjelezni ezeket a megoldásokat, mert senki sem vizsgálta meg őket megfelelően. Hol volt a garancia arra, hogy működni fognak, és hatékonyan fognak működni tíz, húsz vagy harminc év múlva? Így hát bizonyítani kellett ezeknek a rendszereknek a hosszú élettartamát. Jogos kérdés volt. Most, hogy ez a bizonyíték rendelkezésre áll, a helyzet megváltozott, és most azt látom, hogy a vízügyi hatóságok valóban hajlandóak részt venni a kék-zöld megoldások alkalmazhatóságáról szóló vitában.
Az érintettek a folyamatban
WAVIN: A közös alkotás folyamatáról beszéltünk, és sok érdekelt fél is részt vesz benne. Kinek kellene vezetnie?
Dr. VAN DE VEN: Szerintem teljesen természetes lenne, ha a város vállalna vezető szerepet a klímatűrő képesség megteremtésében. Ők vannak a legközelebb a lakókhoz.
WAVIN: Most már cselekedni kell, és ezt nem helyi szinten kellene kezdeni?
Dr. VAN DE VEN: Ennek tipikusan helyi szinten kell történnie. Az első dolog természetesen az, hogy az összes érdekelt fél leüljön egy asztal köré és megvitassák, mit lehetne tenni, hogyan lehetne megtenni és kinek kell finanszíroznia. Rendkívül fontos, hogy ezt nagyon lokális szinten tegyük, mert akkor lehet igazán beszélni a résztvevőkkel az utcájukról, a kerületükről, hogy mit lehetne ott tenni, és látni, hogy mit kell megvalósítani.WAVIN: Vannak más tervek is e cél eléréséhez?
Az ipar szerepei (Wavin)
WAVIN: Hogyan járulhatnak hozzá a Wavinhoz hasonló kereskedelmi társaságok egy ilyen folyamathoz?
WAVIN: Ön jelezte, hogy különösen az önkormányzatoknak kellene vezető szerepet vállalni a városok árvízállóbbá tételében. Mit javasol, mit kezdhetnének már holnaptól ezügyben csinálni?
A csapadékvíz többfunkciós felhasználása: példa
WAVIN: Van erre konkrét példája?
Szívből szeretnénk köszönetet mondani Dr. van de Vennek, hogy megosztotta meglátásait, tudását és szakértelmét egy nagyon fontos témában nemcsak a Wavinnal és a csapadékvíz-gazdálkodási iparággal, hanem az európai önkormányzati vezetőkkel és tervezőkkel, valamint, ami a legfontosabb: magukkal a városi közösségekkel. Fenntarthatóságuk és növekedésük kulcsa a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás képessége.