Felületfűtés és felülethűtés

Az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése korunk egyik legégetőbb feladata, amely meghatározza az épületek energetikai jövőjét. Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek, mint a felületfűtés és felülethűtés, lehetővé teszik, hogy otthonaink egyszerre legyenek energiatakarékosak és komfortosak. Ezek a rendszerek a fűtést és hűtést nagy felületen keresztül, egyenletes hőelosztással biztosítják, így hozzájárulnak a hőkomfort növeléséhez és a környezetbarát fűtés-hűtés megvalósításához. Mivel alacsony előremenő vízhőmérséklettel is hatékonyan   működnek, ideális megoldást kínálnak a megújuló energiaforrásokkal való integrációhoz is, például hőszivattyúkkal. A Wavin felületfűtési és hűtési megoldásai a korszerű otthonok alapvető elemei, ahol a klímabarát épületgépészet nem luxus, hanem alapelv. Ez a technológia nemcsak a komfortot növeli, hanem aktívan hozzájárul a fenntartható jövőhöz is.

    ENERGIATAKARÉKOSSÁG

    Egy átlagos háztartás összköltségéből a fűtési költségek kb. 52%-ot tesznek ki. Az energiatakarékos helyiségklimatizálás kellemes komfortérzetet nyújtó modern megoldását a felületfűtési és -hűtési rendszerek jelentik. Ezen rendszerek üzemeltetése alacsony energiaköltséggel jár, ezenfelül a huzathatás csökkenése és a majdnem teljes zajmentesség miatt sok előnyt nyújtanak más rendszerekkel szemben.

    A felületfűtés és -hűtés az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsük otthonunk energiafelhasználását, miközben biztosítjuk a kívánt komfortérzetet egész évben. A padlóban, falban vagy mennyezetben elhelyezett csőrendszer alacsony hőmérsékleten is hatékonyan működik, így különösen alkalmas hőszivattyúkkal (vagy csak fűtési üzemmódban kondenzációs kazánokkal) való együttműködésre. Az ilyen rendszerek hosszú távon jelentős megtakarítást eredményeznek a fűtési-hűtési költségekben, miközben kellemes, egyenletes hőeloszlást biztosítanak a helyiségekben. A huzat és a zaj hiánya pedig nem csupán kényelmi előny, hanem különösen fontos lehet érzékeny felhasználók, például allergiások számára is.   

    A felületfűtési és -hűtési rendszerek teljesítményében a sugárzási és a konvekciós arány 2/3 – 1/3. Ventilátorokat, fúvókat nem használnak, ezért sem huzat, sem zaj nem keletkezik. Emellett a hőközlő folyadék hőmérséklete csak kevéssel van a teremhőmérséklet felett, illetve alatt. Ez kedvez a megújuló energiaforrások alkalmazásának, mint pl. a geotermikus energia felhasználása hőszivattyú segítségével, vagy az alacsony hőmérsékletű rendszerek kiépítésének, mint amilyen a kondenzációs kazán általi hőtermelés (ez esetben a hűtés nyilván nem képezi a rendszer részét).

    A sugárzó fűtés dominanciája miatt a hőérzet természetesebb és kiegyensúlyozottabb, mint a hagyományos konvekciós rendszerek esetén. Mivel nincs szükség levegő mozgatására, a porfelverődés és a levegő áramlása is minimális, ami hozzájárul a jobb beltéri levegőminőséghez. A rendszer működéséhez használt víz hőmérséklete tipikusan 25–35 °C között mozog. A geotermikus rendszerek     vagy modern kondenzációs kazánok alacsony hőmérsékletű működésre lettek tervezve, ezért tökéletes partnerei a felületfűtésnek, ami így még energiatakarékosabb és környezetbarátabb megoldássá válik.

    A sugárzó hűtés esetén a rendszer működéséhez használt víz hőmérséklete pedig tipikusan 16–20 °C, így megújuló energiaforrásokkal való kombinálása különösen hatékony.

    Egy sugárzó rendszer az építmény része és az a feladata, hogy az épületen belül a hőmérsékletet komfortos szinten tartsa. Ehhez figyelembe kell venni különféle paramétereket, mint pl. a belső hőterhelést, külső hőterhelést, árnyékolást és az épületszerkezetet. Ezek befolyásolják az épület hűtési terhelését, és a méretezéshez – az idevonatkozó nemzeti irányelvek szerint – meghatározóak.

    A felületfűtés és -hűtés nem csupán egy technikai megoldás, hanem az épületgépészet szerves része, amelyet már a tervezési fázisban figyelembe kell venni. A precíz méretezés kulcsfontosságú a hatékony működéshez, hiszen a rendszer teljesítménye szoros összefüggésben áll az épület hőtechnikai tulajdonságaival. A megfelelő szigetelés, az üvegezés típusa, valamint az árnyékolás és a belső hőforrások (pl. elektronikai eszközök, világítás) mind hatással vannak arra, hogy a rendszer hogyan tud reagálni a hűtési-fűtési igényekre. Az irányelvek betartása biztosítja, hogy a rendszer hosszú távon is gazdaságosan, hatékonyan és fenntartható módon működjön.

    KOMFORT

    A felületfűtési és -hűtési rendszerek biztosítják legjobban azt a helységklímát, amely kellemes komfortérzetet jelent.

    A felületfűtés és -hűtés komfortos megoldása abból fakad, hogy ezek a rendszerek alacsony hőmérsékleten működnek, egyenletes hőeloszlást biztosítva a helyiség egészében. Nincsenek meleg- vagy hidegfoltok, így elkerülhető a hőmérséklet-ingadozás, amely gyakran kellemetlenséget okoz a hagyományos rendszerek esetében. A zaj- és huzatmentes működés tovább növeli a lakók komfortérzetét, különösen hálószobákban, irodákban vagy más pihenésre szolgáló terekben.

    Az ember hőkomfortérzetét olyan jellemzők alapján határozhatjuk meg, amelyekben az emberek nagy része kellemesen érzi magát. Az emberi komfortérzetet egy adott térben/épületben sok különböző tényező befolyásolja. Az 1. ábra a legfontosabb befolyásoló tényezőket ábrázolja. Az utóbbi évtizedekben, elsősorban a 80-as években, sok kutatási projekt folyt a helyiségklíma és a komfortérzet kapcsán. Ezek célja a helyiségen belüli komfortérzet klimatikus feltételeinek meghatározása. Az ebből nyert eredményeket beépítették a nemzeti és a nemzetközi szabványokba, amelyek a tervezők és építészek, valamint az építtetők energetikai számításainak fontos információs forrásai.

    A hőkomfort tudományos megalapozottsága ma már nélkülözhetetlen az épületgépészet és építészet területén. A helyiségklíma szabályozása nemcsak a levegő hőmérsékletéről szól, hanem annak összhangjáról a falak, padló és mennyezet hőmérsékletével, valamint a páratartalommal és légmozgással. A felületfűtési rendszerek e szempontból ideálisak, hiszen a komfortérzet szempontjából fontos sugárzási hő dominál bennük. A nemzetközi szabványok – mint az EN 15251 vagy az ISO 7730 – már régóta figyelembe veszik ezeket az összefüggéseket.

    A vizsgálatok szerint az emberek komfortérzete 100%-ban nem egyezik meg, de sok ember érzi magát kellemesen egy adott paraméterekkel rendelkező rendszerben.

    Bár a komfortérzet szubjektív, a kutatások azt mutatják, hogy létezik egy komfortzóna, ahol a legtöbb ember jól érzi magát. Ezt az optimális tartományt a felületfűtéses rendszerek kiválóan képesek biztosítani, mivel egyenletes sugárzó hőleadást alkalmaznak. Ezáltal kevesebb az esély arra, hogy huzathatás vagy hőmérsékleti kilengések zavarják a lakókat.

    Egy személynek a helyiségben érzett szubjektív hőmérsékletérzése, az úgynevezett operatív helyiség-hőmérséklet, 1 °K-al magasabb lehet az optimális helyiség-hőmérséklethez képest, és 2/3-ban sugárzási hőmérsékletből és 1/3-ban a levegő hőmérsékletéből áll össze. Ez a hatás eszközöket és költséget takarít meg.

    Az operatív hőmérséklet kulcstényező a hőkomfort szempontjából, és a sugárzó rendszerek előnye éppen abban rejlik, hogy magasabb komfortérzet érhető el alacsonyabb energiafelhasználás mellett. Ez nemcsak kényelmesebb hőérzetet biztosít, de gazdaságosabb üzemeltetést is jelent, hiszen kisebb hőtermelési igény mellett is megfelelő belső klímát tudunk elérni.

    Falhőmérséklet és a léghőmérséklet különbsége 4 °K

    Láb- és fejmagasság között 2 °K

    Sugárzási aszimmetria 4 °K

    Az ennek következtében bekövetkező légsebességek és azok örvénylései huzathatást okoznak, amely a hőmérséklet-növekedés következtében egyre nagyobb lesz.

    Az ilyen hőmérséklet-különbségek gyakran okoznak diszkomfortot a hagyományos rendszerekben. A felületfűtés és -hűtés azonban minimális hőmérséklet-ingadozással dolgozik, így a sugárzási aszimmetria   és az ezzel járó huzathatás is elkerülhető. Ez a tulajdonság különösen fontos nagy belmagasságú vagy nyitott terek esetén, ahol más rendszerek gyakran nem biztosítanak egyenletes hőeloszlást.

    A sugárzó felületi rendszerek szabályozzák a helyiség hőmérsékletét, de nem szabályozzák a légnedvességet. Az épületek klimatizálásánál – főleg nyáron – ezt figyelembe kell venni. Nyáron a kellemes komfortérzethez 50%–60% relatív légnedvesség szükséges.

    A relatív légnedvességet a külső légnedvesség, valamint az épületben tartózkodó személyek száma és aktivitása is befolyásolja (pihenés, mozgás, sport stb.).

    A KOMFORTÉRZETET BEFOLYÁSOLÓ FŐ TÉNYEZŐK

    Hőmérséklet

    Egy személy komfortérzetének egyik fontos tényezője a helyiség hőmérséklete. Azt, hogy egy megfelelő helyiség-hőmérsékletnél jó komfortérzet keletkezzen egy speciális mutató jellemzi. Ennek a mutatónak a képzésénél nemcsak a helyiséghőmérséklet játszik fontos szerepet, hanem a ruházat, a tevékenység, a környező felületek sugárzási hőmérséklete és még egy sor tényező. A felületek és a helyiség levegőjének hőmérséklete lehetőleg közel álljon egymáshoz. Ha csak a felületek és a helyiség levegőjének hőmérsékletét vesszük figyelembe, a komfortérzet tekintetében a következő vázlatos összefüggés mutatkozik (2. ábra).

    A helyiség hőmérséklete nemcsak a levegő melegségét jelenti, hanem azt is, hogy milyen hőérzetet kelt bennünk a környező felületek kisugárzása. Ezért is kiemelten előnyös a felületfűtéses rendszer, ahol a falak, padlók és mennyezet hőmérséklete is harmonizál a levegő hőmérsékletével. A Wavin Comfia rendszer segítségével olyan egyenletes hőeloszlás érhető el, amely hozzájárul a stabil és kellemes hőkomforthoz. A komfortérzet összefüggéseit érdemes rendszerként kezelni, nem csupán egyetlen értékként.

    A 2. ábra megvilágítja egy adott komfortérzet különféle peremfeltételeinek az összefüggéseit. Ha a léghőmérséklet túl magas vagy alacsony, a komfortérzet nem megfelelő. Szintén nem biztosított a komfortérzet, ha a környező felületek hőmérséklete túl alacsony. Csak legfeljebb 6–8 °K-es hőmérséklet-különbség esetén alakulhat ki a megfelelő komfortérzet.

    A túl nagy hőmérséklet-különbségek negatívan befolyásolják a beltéri komfortérzetet. A felületi hőleadás éppen ezért ideális: biztosítja, hogy a falak, padlók és mennyezet hőmérséklete ne térjen el jelentősen a levegő hőmérsékletétől. Így az emberek kiegyensúlyozott hőérzetet tapasztalnak még akkor is, ha például mezítláb járnak egy hidegebb padlófelületen.

    Légnedvesség

    Egy további meghatározó tényező, amely egy helyiségben a komfortérzetet befolyásolja a légnedvesség. A levegő csak egy bizonyos fokig képes nedvességet felvenni. A relatív légnedvesség (%-ban) az abszolút légnedvesség és a maximális lehetséges légnedvesség arányát adja meg a hőmérséklet függvényében. Hogy milyen szűk tartományba esik a komfortmező, azt a 3. ábra mutatja. A legtöbb ember a 40–60% relatív légnedvességet részesíti előnyben.

    A relatív légnedvesség 40–60%-os tartománya tekinthető ideálisnak a legtöbb ember számára. Ezért a felületfűtési és -hűtési rendszerek tervezésekor figyelembe kell venni a helyiséghasználat módját és az ott tartózkodók számát is. A megfelelő páratartalom nemcsak a komfortérzetet befolyásolja, hanem az egészség megőrzésében is fontos szerepet játszik – például a nyálkahártyák kiszáradásának elkerülésével.

    A felülethűtési rendszereknél ezenkívül figyelembe kell venni, hogy túl alacsony üzemi hőmérsékletnél a harmatpont alá kerülés veszélye áll fenn. Ez kondenzvíz-lecsapódást okozhat, amely az egészségre ártalmas élőlények elszaporodásához vezethet.

    A harmatpont alatti hűtés kockázata elsősorban nyári használat során merül fel. A kondenzáció elkerülése érdekében szükséges az üzemi hőmérsékletek gondos megválasztása és a megfelelő szabályozástechnika alkalmazása. A Wavin Comfia rendszerei ehhez intelligens megoldásokat kínálnak, így a kondenzvíz kockázata minimálisra csökkenthető – megőrizve az épület szerkezeti épségét és a lakók egészségét.

    Légsebesség

    A légsebesség szintén befolyásolja egy helyiségben a komfortérzetet. Túl magas légsebességek huzatot okoznak, mely zavaró, sőt egészséget károsító is lehet. Ugyanez vonatkozik a légörvénylés fokára, amely a légmozgás ingadozását jellemzi. Minél egyenletesebb a légmozgás, annál hosszabb ideig érezzük a helyiséget komfortosnak.

    A túlzott légmozgás nemcsak kellemetlen, de egészségügyi problémákhoz is vezethet – például megfázáshoz vagy izomfájdalomhoz. A felületfűtéses rendszerek előnye, hogy nem keltenek huzatot, mivel hőleadásuk nem légáramláson, hanem sugárzáson alapul. Ez biztosítja a zajmentes, nyugodt környezetet, amely különösen fontos hálószobákban, gyerekszobákban vagy irodákban.

    Ahhoz hogy a huzatjelenségeket minimalizáljuk, a felületfűtési és -hűtési rendszerek jelentik a legjobb megoldást. Az alacsony felületi hőmérsékletek következtében csak kismértékű hőáramlás lép fel. Más rendszereknél, amelyek fúvókkal dolgoznak, a légáramlattól mindig megfelelő távolságban célszerű tartózkodni, mert a nagy kilépő levegősebesség és az alacsony kilépő levegő-hőmérséklet a helyiségben található emberek egészségét veszélyezteti.

    A hagyományos légbefúvós rendszerek mellett gyakran elkerülhetetlen a huzatérzet és a hőmérséklet-ingadozás. A Wavin Comfia felületfűtés és -hűtés ezzel szemben egy egyenletes és alacsony intenzitású hőleadást biztosít, amely nemcsak komfortosabb, de hosszú távon is energiatakarékosabb működést tesz lehetővé. A felhasználók így egész évben kellemes hőérzetet élvezhetnek anélkül, hogy huzatot vagy zajt tapasztalnának.

    A Wavin Comfia egy olyan felületfűtési és -hűtési rendszer, amely egyszerre teljesíti a növekvő komfortigénnyel és az energiamegtakarítással szemben támasztott követelményeket.

    A Wavin Comfia rendszer ideális választás mindenki számára, aki megbízható, csendes, energiatakarékos és komfortos fűtési-hűtési megoldást keres. Legyen szó otthonról, irodáról vagy közösségi épületről – a Comfia rendszer segít elérni az egész éves komfortérzetet és hozzájárul az alacsonyabb energiafogyasztáshoz is.

    AI Assisted Content

    Partnereink a megvalósításban

    További partnereink is rendelkezésre állnak, tekintse meg folyamatosan bővülő adatbázisunkat.